Árvizsgálat

A következő kérdések megválaszolásához:

Ha megemelem a termékem árát:
- hányan pártolnak el
- melyik márkához pártolnak
- hogy változik a volumen
- kompenzálja-e a fogyasztóvesztésből eredő kiesést?

Csökkentem az áramat:
- hány fogyasztót nyerek
- sikerül-e növelni a volument
- melyik versenytárstól veszek el
- a fogyasztók számának növekménye kompenzálja-e az árcsökkentésből eredő bevételkiesést?

Versenytárs változtat árat:
- milyen hatással van az én termékemre
- milyen hatással van a többi versenytársra?

Új terméket vezetek be:
- mi az elfogadható ár a célcsoportnak
- mi az elfogadható ár próbavásárláshoz
- hiteles- e az ár? (elég magas, hogy tükrözze a termék pozícióját, a termék igazolja-e a tervezett árat)

Típusai:

Árérzékenység vizsgálat (Price Sensitivity Measure)
- új termék bevezetésekor
- a válaszadó spontán jelöli meg a számára olcsó, drága, elfogadható árakat, figyelembe véve a termék képességeit. – így kialakul az árzóna, ahova a célcsoport pozícionálta a terméket. Ha ez alacsonyabb a tervezett árnál, vagy lejjebb kell vinni, vagy megtámogatni marketingeszközökkel.
- árrugalmasság mérése vásárlási hajlandóságon keresztül
- ha a válaszadóknak különböző árakat mutatunk
- ha a válaszadóknak több árat rotálva mutatunk – fontos!: a többi ár befolyásoló tényező

BPTO (Brand Price Trade-Off)
- ha a válaszadók kötött márkaválasztékot látnak, márkánként 1-1 árral, a válaszadó választ 1 márkát, ennek a márkának megemeljük az árát és újra választás elé állítjuk a vásárlót. Ezt addig lehet csinálni (max. 6-8 lépcső), amíg a vevő el nem jut odáig, hogy semmit sem választ mert számára semmi nem éri meg az árát. (Nagy értékű márka esetén a fogyasztó tűri az áremelést és kitart a márka mellett. Árérzékeny fogyasztó más márkát választ).
- feltétele, hogy a bevont márkák egymással helyettesíthetőek legyenek
- legyen a vizsgált márkáknak jelenlegi értéke – ezért csak már létező márkák kutatására alkalmazható

PIACKUTATÁS HÍREK: