Standardizált
Minden kérdést szó szerint ugyanúgy kell feltenni, azonos sorrendben.

Szekvenciális monadikus teszt
A tesztelés olyan formája, ahol a fogyasztó egyszerre csak egy, de összességében több terméket próbál ki. Mivel a tesztsorrend befolyásolja a megítélést, a termékeket rotálva kapják a megkérdezettek. Előnyei: preferencia képezhető (válassza ki a próbáltak közül a legjobbat), egy válaszadó több terméket is tesztel, tehát kisebb tesztelői összlétszám is elég. Hátrányai: nem életszerű (tesztelünk 3 ízt, melyből csak egy kerül bevezetésre, nem valóságos az ízek összehasonlítása, hiszen sosem lesznek egymás vetélytársai a piacon); a megkérdezettek egymáshoz hasonlítják a termékeket – ez felerősíti a termékek közötti különbséget.

Szűrő kérdések (screening questions)
A szűrő kérdések a piac-/közvéleménykutatás során biztosítják, hogy a megkérdezettek közé csak az előzetesen meghatározott feltételeknek megfelelő személyek kerülhessenek. Ezek a feltételek legtöbbször az életkorra, nemre, iskolai végzettségre, egyéb demográfiai vagy pszichográfiai jellemzőkre, bizonyos termékhasználati (fogyasztási) szokásokra, stb. vonatkoznak. A szűrő kérdések a kérdőív elején találhatóak, amennyiben a megkérdezett megfelel a szűrőkérdésekben definiált jellemzőknek (melyek természetesen felmérésenként változnak), akkor és csak akkor töltheti ki a fő kérdőívet.

Támogatott (segített) márkaismeret
Amikor a fogyasztótól zárt módon kérdezzük egy márka ismertségét („Jelölje be, hogy az itt felsorolt joghurtmárkák közül melyiket ismeri!” – ez a támogatott márkaismeret). Ehhez képest a spontán módon felsorolt márkák erősebb bevésődést jeleznek.

Területi instruktor
Az adott földrajzi terület (megye, régió) kérdezőit összefogó és munkájukat irányító személy, aki egyúttal a piackutató cégekkel is kapcsolatot tart. Feladata a kérdezők eligazítása, tájékoztatás, a kérdőívek el- és visszajuttatása, stb.

Topline report (gyorsjelentés)
A végleges elemzés előtt (akár az adatfeldolgozás tetszőleges szintjén) adott előzetes (nem végleges) eredmények.

Triád interjú
A résztvevők páratlan száma miatt jól érzékelhető a vélemények (különbségek) alakulása.

U&A kutatás
Használat és attitűd kutatások (Usage and Attitude). Olyan nagykiterjedésű mennyiségi felmérések, melyekkel felbecsülik egy termék vagy szolgáltatási kategórián belül a fogyasztói magatartásokat és a márkák ismertségét/használatát.

Valószínűségi mintavétel (probability sampling)
A válaszadói minta kialakítására alkalmazott tudományos módszer, amely adott mintavételi hibatartományon belül teljes mértékben általánosítható az alapsokaságra. Többféle valószínűségi mintavétel létezik, pl.: egyszerű véletlen, rétegzett, csoportos, stb.
A populáció minden tagjának egyenlő esélye van a mintába kerülésre, a véletlen mintavétel előnyei: kizárja a tudatos és nem tudatos mintavételi torzítás lehetőségeit, lehetővé teszi a minta reprezentativitását.

Vezérfonal, Guide
A fókuszcsoport moderátora ez alapján vezeti a csoportot. Elkészítése az ügyféllel szoros együttműködésben történik. A vezérfonal csak egyfajta segédlet, a moderátor nem feltétlenül követi az ott leírtakat viszont a csoportok befejeztével minden – a megbízó által felvetett – kérdésre válaszolnia kell tudni. Az ideális guide nem túl rövid, nem túl hosszú, viszont jól áttekinthető.

Véletlenszerű hiba
Előre nem látható, főként mintavételi hiba.

Mérési hiba
Mennyire jól vagy rosszul működik egy adott módszer adott mintán.

Mintanagyság
A mintanagyság azoknak a résztvevőknek a száma a mintában, akiket ténylegesen megkérdeznek a felmérésben. Ez a szám nagyon fontos, mert meghatározza konfidencia-intervallumot a kvantitatív kutatások esetében.

Monadikus teszt
A tesztelés olyan formája, ahol a fogyasztó – a tesztelt több termék közül – csupán egyetlen terméket próbál ki. Ahhoz, hogy a vizsgálat végén elemezni lehessen a termékek közötti valóságos különbségeket, az egyes tesztcellák demográfiai és termékhasználati jellemzőinek azonossága szükséges, ellenkező esetben ugyanis az eredmények nem a termékek, hanem a minták közötti eltéréseket fogják mutatni.

Mystery shopping
Résztvevő megfigyelésen alapuló kutatási módszer, melynek során ügyfélnek “álcázott” kutatók keresik fel az adott intézményt, ahol átlagos ügyfeleket alakítanak, és előre megadott szituációkat (pl. érdeklődés, vásárlás) hajtanak végre. A szituáció befejezése után jegyzőkönyvet töltenek ki, melyben zárt és nyitott kérdéseken keresztül részletesen rögzítik tapasztalataikat. A módszer összefoglaló elnevezése angolul mystery shopping, magyarul pedig próbavásárlás.

Nem standardizált
Az egyes interjúk eltérőek lehetnek egymástól.

Összehasonlító teszt
A válaszadó párhuzamosan tesztel 2 vagy több terméket. Hátránya, hogy ez egészen kicsi különbségeket is felszínre hozza, még ha azoknak a valóságos piaci körülmények közt nincs is jelentőségük.

Ösztönzők (incentives)
Készpénz, ajándékutalvány vagy ajándékcsomag, mellyel a kutatásban való részvételre ösztönzik a fogyasztókat.

Páros mélyinterjú
Két ember között mindenképp feszültség alakul ki, ennek feloldására bizonyos speciális interjúalanyok esetében (pl. gyermekekkel folytatott mélyinterjú) az adott célcsoportból 2 résztvevőt hívnak meg egy interjúra.

Pilot interjú
Próbakérdezés a kérdőív hibáinak kiszűrésére, a kérdések pontosítása.

Populáció
A ’populáció’ szó a piackutatásban azon emberek közösségét jeleni, akiket megcéloztak a kutatással. Röviden: ez a célközönség az adott felmérés esetében.

Projektív technikák
A kvalitatív kutatás gyakori kérdése, hogy milyen egy adott márka képe, milyen személyiséget tulajdonítanak neki a fogyasztók. A válaszok vizsgálhatóvá, mérhetővé tételére kifejlesztett technikák összefoglaló elnevezése.
• A márka háza: mit gondol a fogyasztó, milyen, mekkora, házban lakik a márka, milyen a környezete, berendezései, színei…stb.
• A márka ujjlenyomata: azok az érzéki benyomások, amivel a márkát asszociálják (látás, hallás, szaglás, tapintás)
• Analógiák: párhuzam keresése a márka személyisége és más, a kultúrkör által sztenderdizált tárgyak között (kérdés pl.: a márka milyen állat, növény…stb. lenne??)
• Tulajdonságlista: megkérdezettek a márkák vagy koncepciók által keltett benyomásaik szerint bejelölik azokat, melyek kifejezik érzéseiket (pl. szellemes, drága, nőies, hazai, feldob,…stb.)
• Buborékrajz: a rajz kész, a buborék szövegét a megkérdezett találja ki. Alkalmas reklám-előtesztre.
• Hangulati montázs (mood board): ahelyett, hogy a fogyasztónak néhány soros, írott szöveg alapján kellene elképzelnie a termék minden megfogható és megfoghatatlan tulajdonságát, érdemes vizuális segédletet használni. (pl. montázs kaland témára: snow board, rafting, hegymászás, barlangászat..stb)
• Kollázs, montázs: a megkérdezettek által készített anyag képeinek elhelyezkedéséből, tartalmából fontos infók jöhetnek. Értelmezésük gyakorlatot és szaktudást igényel.

Quick & dirty (gyors és mocskos)
Marketingkutatói szleng, az olyan tanulmányokra használják, melyeket gyorsan, bizonytalan körülmények között, az ellenőrzés teljes mellőzésével végeztek. Nagyon kevés rendelkezésre álló idő/költségkeret esetében – és más lehetőség hiányában – a marketingesek mérlegelhetik, hogy ez számukra mennyire jelent elfogadható kompromisszumot.

Reklám pre-teszt
Reklámelőteszt, mely a reklám tartalmát vizsgálja még a vetítés előtt. A vizsgálat célja az erősségek és gyengeségek felmérése, iránymutatás a változásokhoz, megbecsülni, mennyire lehet hatékony, mennyire hordozza az üzenetet, stb. TV reklámnál nem a végleges verziót tesztelik, hanem az animatív (animatics) = megrajzolt kép + hang + zene kerül bemutatásra. Sokszor a reklámot több másikkal együtt mutatják be, a márka-visszaemlékezésen keresztül mérhető választ ad, milyen irányba befolyásolja a márka imázsát.

Reklám post-teszt
Reklámutóteszt, vetítés után a formai és tartalmi elemeken értékelik a média hatékonyságát, ill. hogy mennyire jutott el a célcsoporthoz az üzenet, hol találkoztak a reklámmal.

Rekrutálás
Piackutatásban részt vevő személyek toborzása. Történhet telefonon, interneten keresztül, személyesen. A toborzás során a szervezők előre meghatározott szocio-demográfiai jellemzőknek megfelelő személyeket kérnek fel a kutatásban való részvételre.

Round-Robin teszt
A szekvenciális monadikus teszthez hasonló, csak a tesztelendő termékek közül nem mindegyiket teszteli minden fogyasztó, hanem csak a véletlenszerűen kiválasztottakat.

In-hall teszt (Central Location Testing)
Otthonától távol tesztel a fogyasztó, ill. ott kérdezzük meg. Hátránya: nem akkor végzi a tesztet, amikor akarja, hanem amikor megkérjük rá. Ez nem valóságos szituáció, esetleg torzíthatja az eredményeket. Előnye: olcsóbb, gyorsabb. Olyan termékkategóriák tesztelésére, melyet jellemzően nem otthon fogyaszt az ember (jégkrém, csapolt sör), sürgős döntést igénylő kérdések esetén.

In-home teszt (door-to-door teszt)
A fogyasztót saját otthonában kérdezzük meg, ill. otthon teszteli a kapott terméket. Előnye, hogy nyugodt körülmények közt zajlik az interjú, ill. kipróbálásos terméktesztnél úgy fogyasztja a terméket, ahogy általában szokta és nem gond, hogy a megfelelő mennyiségű termék tesztelése több használati alkalomhoz tartozhat, ami hosszabb tesztidőt jelent.

Kérdezőbiztosi hálózat
Azon kérdezőbiztosok összessége, akik a kutatások terepmunkáját (kérdőívek lekérdezését) végzik. A területi reprezentativitás biztosíthatósága miatt fontos, hogy régiónként és ezen belül településtípusonként is megfelelő számú kérdezőből álljon a hálózat. A kérdezőbiztosok minimum érettségivel (sok esetben diplomával) rendelkeznek, vannak köztük egy adott területre specializálódott személyek is, akik pl. csak próbavásárlást vagy mélyinterjút végeznek. A kérdezők egy adott munka előtt oktatásban részesülnek az elvégzendő feladat jellemzőit illetően. Magyarországon többé-kevésbé egy kérdezőbiztosi hálózat létezik (illetve a különféle hálózatok közt nagy az átfedés), akik a legkülönfélébb cégeknek dolgoznak.

Kísérőlevél
A kérdezőbiztosoknak szól, a személyes eligazítás rövid összefoglalója vagy írásos anyaghoz csatolt dokumentum, amely instrukciókat tartalmaz a lekérdezéshez, továbbá tartalmazza a rövid bemutatkozást, a kutatás célját, a célul kitűzött jutalmat, a hibák elkerülésének módját, stb.

Konfidencia-intervallum
Közvélemény-kutatási eredményeknél gyakran lehet találkozni a plusz-vagy-mínusz hibahatár-alakkal. Ez egy képletből származtatható, oly módon, hogy a teljes populációnak a méretét összevetik a minta méretével (melyet felmértek), ez meghatározza, hogy a kutatási eredményeket milyen pontosan alkalmazhatják a felmérés mintájára, úgy mint a teljes populációra. Például egy 10,000 marketingesből álló teljes populációból a vizsgálat keretében megkérdezünk 370 főt, +/- 5 százalék hibahatár mellett. Ha a 370 fő 40 százaléka azt állítja, hogy az X piackutató céget preferálja, akkor a +/- 5 százalék hibahatár azt mutatja meg nekünk, hogy egészem biztosak lehetünk abban, hogy a teljes populáció (ez esetben 10,000 marketinges) preferenciája 5 százalékponttal az alá vagy fölé fog esni, mint a mintában szereplők preferenciája. Vagyis a konfidencia-intervallum (melyet legtöbbször feltűntetnek a kutatásoknál) jelzi, hogy valahol 35 és 45 százalék között a teljes populáció is ugyanazt a preferenciát mutatná, mint a a vizsgálatban megkérdezettek.

Kreatív technikák
Olyan különleges módszerek, melyeket esetenként fókuszcsoportos kutatás során használnak a piackutatók. Használatuk szükségességének megítélését bízzuk a moderátorra, nem attól lesz jó a csoport, hogy minél több ilyen módszer kerül alkalmazásra! Néhány ilyen technika:

• szimulált depriváció: a moderátor megkéri a csoport tagjait, hogy prioritásaik megismerése érdekében mondjanak le valamiről – ez meg fogja mutatni, hogy a csoporttagok mennyire függnek bizonyos termékektől, szolgáltatásoktól, személyektől, stb.
• tervező teamek: a csoportot több kisebb teamre osztja a moderátor, majd az egyes teamek visszavonulnak és megbeszélik a kapott feladatot, majd az egész csoport előtt ismertetik munkájuk eredményét, melyet aztán az egész csoport kiértékel.
• brainstorming: a résztvevőknek adott idő alatt kell a lehető legtöbb ötletet megfogalmazni. Az elhangzott ötleteket a moderátor flipchartra, írásvetítőre írja, ahol mindenki jól láthatja.
• kártyaválogatás: a csoporttagok megadott kategóriák szerint szortíroznak kártyákat (pl. jó-rossz ötlet, olcsó-drága termék, stb.)
• szerepjáték: a résztvevők különféle szerepeket játszanak el, pl. termékhasználó/nem használó; a szerepjáték segíti a moderátort preferenciáik megismerésében.

Kvalitatív kutatás
A kutatások egyik nagy csoportjába jellemzően a fókusz-csoportos interjúk és az egyéni mélyinterjúk tartoznak. A kvalitatív kutatások a résztvevők érzelmi-értelmi reakcióit, percepcióit, attitűdjét vizsgálják az adott téma / koncepció / termék / reklámfilm / stb. iránt.
Ez a fajta feltáró jellegű kutatás „mélyebb”, mint a kvantitatív, tipikusan a miért? / hogyan? kérdésekre keres választ. A kutatás eszköze nem kérdőív, hanem Vezérfonal (Guide), melynek elkészítése szakértelmet igényel. Az csoportos vagy egyéni interjúk levezetését képzett Moderátor végzi (jó esetben…). A kapott strukturálatlan adatok értelmezése (mely terjedelme – átírás után – esetenként több száz oldal!) ugyancsak szakértői feladat, mely csak nagy tapasztalatú kutató elemző munkája során válik a megbízó számára is érthetővé.

A módszer korláta az, hogy feltár jelenségeket, de csak egy kvantitatív kutatással lehet eldönteni, hogy a célcsoport mintáján hogyan alakulnának a feltárt jelenségek arányai; vagyis az eredmények nem számszerűsíthetőek! (Még egyszerűbben: egy ilyen anyagban senki ne keressen % jelet, ugyanis az nincs benne.)

Ideális esetben mind a kétféle kutatási módszert – mely jól kiegészíti egymást – használják egy kutatáson belül oly módon, hogy általában először a kvalitatív fázisra kerül sor, aztán annak eredményeit felhasználva következik a kvantitatív szakasz. Erre költség és idő okokból persze nem mindig van lehetőség, pedig egy komplex kutatás minőségileg értékesebb eredményekkel szolgálhat.

Kvantitatív kutatás
A kvantitatív kutatás során a piackutatók statisztikailag értékelhető adatokat gyűjtenek nagy válaszadói minta felhasználásával (megkérdezésével). A „nagy minta” viszonylagos fogalom, kvantitatív kutatás történhet már akár 100-200 fő, de akár több ezer fő megkérdezésével is. A „reprezentatív kutatás” fogalma nem tévesztendő össze a „kvantitatív kutatással”, ugyanis nem minden kvantitatív kutatás reprezentatív is egyúttal, de minden reprezentatív kutatás kvantitatív is. Reprezentativitásról akkor beszélünk, ha valószínűségi mintavétel során úgy választjuk ki a megkérdezendő személyeket, hogy azok véleménye statisztikailag nem tér el jelentősen attól, mintha a teljes vizsgált alapsokaságot (annak minden tagját) megkérdeztük volna. Laikusok számára a tengervíz-példát szokták felhozni ennek megértésére, vagyis egy kis kanál tengervíz összetétele pontosan ugyanaz, mint a teljes tengeré, ugyanígy tükrözi egy kisebb csoport véleménye is a teljes sokaságét (megfelelő mintavétel esetén). Ez a napi gyakorlatban azt jelenti, hogy például választások előtt elég megkérdezni 1.000-1.200 főt és az ő véleményük pontosan reprezentálja (bizonyos hibahatáron belül) a teljes választói sokaság véleményét*. Hihetetlen, de igaz, statisztikai, matematikai módszerekkel igazolható. Magyarországon a legtöbb reprezentatív kutatás az említett 1,000-1,200-1,500 fős mintán történik. A reprezentatív kutatások (és a valószínűségi mintavétel) jelentősége világszerte – így Magyarországon is – csökken, mert ugyan pontosabb eredményeket ad, de jóval költségesebb is, mint egy nem reprezentatív kutatás és az esetek nagy részében nem is feltétlenül szükséges.

Egy kvantitatív kutatás történhet személyes megkérdezéssel, telefonos adatfelvétellel, online módon, e-mailben, postai úton, stb**. A kutatás eszköze a kérdőív, a megkérdezést pedig a kérdezőbiztos végzi (személyes és telefonos adatfelvétel esetén). A leíró jellegű kutatás célja mindig az, hogy a kutató számszerűsíthető adatok alapján vonjon le következtetéseket, általánosításokat. Ez a fajta kutatás a mit? / mikor? / mennyi? / melyik? / stb. típusú kérdésekre ad választ.

*A parlamenti választások előtt különböző kutatóintézetek által készített reprezentatív felmérések elvileg nem mutathatnának nagyobb eltérést, mint amelyet a kutatások hibahatára indokol, ennek ellenére volt példa 15%-os különbségre (adott pártra biztosan szavazók aránya tekintetében), amit az érintett cégek módszertani különbségekkel indokoltak (eltért a mintanagyság, más volt az adatfelvétel módja, a kérdéseket máshogy fogalmazták meg, stb.)
**Reprezentatív kutatást többnyire személyes megkérdezés útján végeznek a kutatók, mivel az online-kutatás erre (speciális célcsoportok kivételével) alkalmatlan, a telefonos adatfelvétel pedig ugyancsak nehézségekbe ütközik, mivel a lakosság vezetékes telefonnal való ellátottságának alacsony szintje nem tesz lehetővé valószínűségi mintavételt (bizonyos esetekben a kutatók ezt úgy próbálják áthidalni, hogy a vezetékes hívásokat mobil hívásokkal egészítik ki, de ez sem igazán jó módszer).

Kvótás mintavétel (quota sampling)
Olyan módszer a válaszadói minta összeválogatására, mely a minta reprezentatív jellegét azzal igyekszik biztosítani, hogy a kiválasztást földrajzi / demográfiai / pszichográfiai jellemzőkre alapozza. A kvótás mintavétel nem jelent valószínűségi mintavételt, tehát a felmérés eredményeit nem lehet tudományos módon kivetíteni az alapsokaságra, ugyanakkor alkalmazása megfelelő kompromisszumot jelenthet.

Attitűd
Bizonyos jellegű reakcióra való viszonylag tartós hajlam pl. egy termékkel, szolgáltatással, vállalattal, márkával, stb. kapcsolatban. A várható fogyasztói magatartás fontos előjelének tartják, kognitív (gondolat), affektív (érzés) és magatartás (szándék) komponensekből áll.

Árérzékenység vizsgálat (Price Sensitivity Measure)
Új termék bevezetésekor használják, a válaszadó spontán jelöli meg a számára olcsó, drága, elfogadható árakat, figyelembe véve a termék képességeit, így kialakul az árzóna, ahova a célcsoport pozícionálta a terméket.

Bimodális megoszlás
Az adatok olyan megoszlása a marketingkutatásban, amelyben két kiemelkedés vagy csúcs található. Példa: a családi jövedelmek megoszlása egy olyan társadalomban, amelyben csaknem egyenlő számú szegény és gazdag él, középosztály pedig nincs.

Blind-teszt
Vakteszt, a fogyasztó nem tudja, milyen terméket tesztel. Előnye: a márkázás nem
befolyásol, a termékek közti különbségek jobban előjönnek. A termékek semleges csomagolásban kerülnek a tesztelő elé, csak speciális kódszámok láthatók rajtuk. Nehézséget néhány olyan termék okozhat, melyek minden apró darabja márkázott: csokoládé, keksz, cigaretta.

BPTO (Brand Price Trade-Off)
Ha a válaszadók kötött márkaválasztékot látnak, márkánként 1-1 árral, a válaszadó választ 1 márkát, ennek a márkának megemeljük az árát és újra választás elé állítjuk a vásárlót. Ezt addig lehet csinálni (max. 6-8 lépcső), amíg a vevő el nem jut odáig, hogy semmit sem választ mert számára semmi nem éri meg az árát. (Nagy értékű márka esetén a fogyasztó tűri az áremelést és kitart a márka mellett. Árérzékeny fogyasztó más márkát választ). Feltétele, hogy a bevont márkák egymással helyettesíthetőek legyenek és legyen a vizsgált márkáknak jelenlegi értéke – ezért csak már létező márkák kutatására alkalmazható.

CAPI
Computer Assisted Personal Interviewing – számítógéppel támogatott személyes megkérdezés. A laptoppal felszerelt kérdezők személyesen kérdezik meg a megkérdezettet, a válaszokat pedig a számítógépen rögzítik. Előnye, hogy hamarabb adható gyorsjelentés, rövidül az adatfeldolgozás határideje, illetve a kérdezésnél multimédiás anyagok is egyszerűen bemutathatóak (kép, film, hang).

CATI
Computer Assisted Telephone Interviewing – számítógéppel támogatott telefonos kérdezési módszer. A kérdések sorrendjét, a válaszlehetőségeket és az ugratási sémát előre beprogramozzák a számítógépbe. Egyszerre csak egy kérdés jelenik meg a képernyőn, zárt kérdésnél a kérdező rögzíti a válaszadó feleletét, nyitott kérdések esetében pedig közvetlenül a számítógépbe gépeli szó szerint a válaszokat.

CAWI
Computer Assisted Web Interviewing – online lekérdezési módszer (interneten keresztül).

Célirányos mintavétel
Kényelmi mintavételnek (Convenience sampling) is nevezik, egy minta kiválasztásának olyan módja, amely nem tudományos és nem alapul semmiféle objektív vagy kvóta szerinti kritériumon. A kutató egyszerűen kiválasztja a legkönnyebben elérhető fogyasztókat. Az ilyen felmérésből nyert eredmények nem megbízhatóak és bármiféle ezek alapján készült következtetés vagy ajánlás erősen kétes értékű.

Deliberative poll
‘Gondolkodtató’ vagy ‘vitatkozó’ közvélemény-kutatás. A hagyományos közvélemény-kutatás csupán azt nézi, hogy mit gondolnak az emberek erről-arról. A deliberative poll ezzel szemben felméri a véleményeket, majd lehetőséget ad a válaszolóknak arra, hogy összegyűljenek és vitatkozzanak, ha pedig információkra van szükségük, abban is segít. A folyamat végén újra megkérdezi az emberek véleményét ugyanarról. Ilyenkor kiderül, hogy az új ismeretek és a vita hatására megváltoznak a vélemények.

Demográfiai jellemzők
Egy fogyasztó bizonyos jellemzőinek leírása, mint pl. kor, nem , családi állapot, jövedelem, gyermekek száma, iskolai végzettség, lakáshelyzet, foglalkozás, stb.

Detektívtükör
Fókusz-stúdiókban használatos, a csoportban részt vevők oldaláról nézve tükör, a megfigyelőhelységben helyet foglalók oldaláról pedig átlátszó üveg.

Ellenőrzési rendszer
Két részből áll, formai ellenőrzésből és tartalmi ellenőrzésből. A formai ellenőrzés az alábbiakat vizsgálja: minden kérdésre válaszolt-e a megkérdezett, mennyire teljes az interjú – kell-e selejtezni, a visszaérkezett kérdőívek elegendőek-e, stb. A tartalmi ellenőrzés egyfajta logikai ellenőrzés, nem adtak-e egymásnak ellentmondó válaszokat az egyes kérdésekre a megkérdezettek, a számszerű adatok ellenőrzése, továbbugrási sémák ellenőrzése, stb.

Fókuszcsoport
Kvalitatív kutatási módszer, ahol csoportdiszkusszió során a különféle szempontok alapján rekrutált fogyasztók a csoportvezető (moderátor) irányítása mellett, kötetlen, félig-irányított beszélgetés keretében vitatják meg a téma különböző aspektusait. A moderátor (képzett kutató, gyakran: pszichológus, szociológus, közgazdász) guide alapján vezeti a beszélgetést, melyet későbbi elemzés céljából videóra rögzítenek. A csoportokban amennyiben a téma megkívánja, különféle kreatív módszereket is alkalmaznak (pl.: szimulált depriváció, brainstorming, kártyaválogatás, szerepjáték, asszociációk, rejtett válasz, mondatbefejezés,
kollázs, tervező teamek, stb.). A fókusz kutatás a hogyan/miért kérdésekre keres választ, a kapott eredmények nem számszerűsíthetők. A kutatási eredmények kiértékelése úgy történik, hogy a rögzített kép/hanganyag alapján szöveges átirat készül, és ez szolgál az alapjául a végleges elemzésnek. Az elemzést optimális esetben ugyanaz a személy végzi, aki a csoportokat moderálta. A kutatás célja alapvetően a csoporttagok olyan elképzeléseinek, motivációinak, hiedelmeinek felszínre hozása, melyek sokszor saját maguk előtt sem nyilvánvalók; ezen információk felismerése, értelmezése, strukturálása és rendszerbe szervezése adja meg a megbízó számára készülő elemzés alapját. A fókusz kutatás jelentőségét az utóbbi időben – elsősorban a fejlett angolszász piacokon – többen vitatták, ennek ellenére ma is az első számú kvalitatív kutatási módszernek számít világszerte.

Cégünk, a Forecast Research kutatói szerkesztik a Piackutatás blogot, ahol rendszeresen olvashat a piackutatás legfrissebb hazai és nemzetközi híreiről, trendjeiről. A nemzetközi kutatási sajtót is rendszeresen szemlézzük, többek között a Research-live, Brandrepublic, AdAge, Marketingweek, Research World, stb. legérdekesebb kutatási vonatkozású cikkei csak nálunk olvashatók magyar nyelven! Kattintson ide a legújabb hírekért: a Piackutatás blog legújabb hírei