Részint az internetnek köszönhetően számtalan új lehetőség kínálkozik arra, hogy kiegészítse jövedelmét, sőt, mint az alábbi példáinkból látható, adott esetben új irányt szabjon az életének.

Nyisson virtuális boltot!

Szakálné Gaál Monika öt éve elkezdett hímezni, és rendszeresen vásárolt kellékeket egy webáruházban. Egy éve aztán az internetes kereskedés tulajdonosa értesítette a 39 éves környei tanárnőt: eladná a vállalkozását. Monika gondolt egy merészet, és megvásárolta.

- Pedagógusi fizetésemhez mérten nem volt olcsó a kezimunkabolt.hu, de már 2003 óta működik, és háromezer regisztrált vásárlója van – mondja. – Egyébként ingyen is lehet webáruházat indítani, például a dimplaza.hu oldalon.

A tanárnő hamar belejött az internetes kereskedésbe. A virtuális üzlet rendeléseit kezelő program működése olyan egyszerű, hogy olykor 12 éves lánya is besegít neki. – Hetenként mindössze 7-8 órát foglalkozom az áruházzal – állítja. – Összegyűjtöm a megrendeléseket, áruért megyek és postázok. Lehetne nagyobb is a forgalmam, de ahhoz több időt kellene szánni új termékek kitalálására, bevezetésére.

A webáruház jelenleg a gyengébb hónapokban negyvenezer forint körüli hasznot hoz, de forgalmasabb időszakokban akár a kétszeresét is.

Csináljon pénzt a tehetségéből!

Akinek van valamilyen különleges képessége, pénzzé is teheti. Konczer Zoltán nyolc éve határozott úgy, hogy bohócként tesz szert pluszjövedelemre. Az akkor 32 éves férfi vagyonőrként dolgozott, és egy utazási kiállításon látott krumpliorrú nevettető adta neki az ötletet.

- Varrattam két garnitúra bohócruhát – meséli -, egy bűvészboltban vásároltam néhány eszközt, amelyekkel különböző trükköket lehetett bemutatni, az ötletadó “kolléga” pedig megtanított lufihurkákból figurákat hajtogatni. Ezután kitaláltam egy 25-30 perces műsort, és bejelentkeztem hétvégi fesztiválokra. Nem kértem pénzt, csak hogy a produkcióm után eladhassam a hajtogatott lufikat. – Ettől kezdve hétvégenként Zotyó bohócként szórakoztatta a kicsiket.

- Sok helyre rendszeresen visszahívnak, és én is rengeteg kellemes élménnyel gazdagodom – jelenti ki. – Előfordult például, hogy egy kisgyermek mindjárt az első találkozásunkkor a nyakamba ugrott. Immár saját weblapom is van: bohocszolgalat.hu.

Egy bohóc órabére 15-30 ezer forint között mozog, az egész napos megbízás külön megállapodás kérdése. Zoltánnak annyira bevált a vidám hétvégi keresetkiegészítés, hogy négy hónapja úgy döntött: főállású nevettető lesz. Pénzügyi tanácsadóként dolgozó felesége is gyakran elkíséri: ő sminkeli férjét, és arcfestéssel kedveskedik a gyerekeknek.

Vásároljon álruhában!

Van, akinek az a munkája, hogy vásárolnia kell. Több piackutató alkalmazza a mystery shopping, vagyis a próbavásárlás módszerét: munkatársaik inkognitóban tesztelnek kiszolgálást, ügyintézést, illetve szolgáltatást.

- Megbízóink főként arra kíváncsiak, miként kezelik munkatársaik a vevőket, illetve ügyfeleket, ajánlják-e az új termékeket – mondja Vizi Ferenc, a Forecast Research kutatásvezetője.

Az 53 éves budapesti Weinberger Márta, aki egy kis élelmiszerboltot vezet, másodállásban próbavásárlónak szegődött. Állítása szerint a Forecast Research számára végzett munkája eléggé összetett. – Minden feladat előtt részletes leírást kapok, hogy milyen szerepet kell eljátszanom, és mire kell figyelnem – mondja. – Ennél a munkánál fontos a jó memória is, hiszen a helyszínen nem lehet jegyzetelni, később viszont pontosan le kell írnom, amit tapasztaltam.

Az sem árt, ha a próbavásárlónak jók az idegei, mivel az árut, illetve szolgáltatást végül nem veszi meg: az üzlet nyélbe ütése előtt el kell tűnnie. Mártának erre bevált trükkjei vannak a mosdóba távozástól az “a férjemnél maradt a pénztárcám, mindjárt visszajövök” kezdetű kifogásig.

- Egy próbavásárlás átlagos honoráriuma 1000 forint – árulja el Vizi Ferenc -, amiben benne van a felkészülés, illetve a jegyzőkönyv megírása is.

Fotózzon pénzért!

Van érzéke a fotózáshoz? Úgy gondolja, hogy a képei akár egy újságban is megjelenhetnének? Regisztráljon a stockxpert.hu oldalon, amely tulajdonképpen egy virtuális fotóügynökség.

- A működési elv roppant egyszerű – magyarázza Pfaff András, a működtető HAAP Media Kft. társtulajdonosa. – Mi adunk egy weboldalt, ahová a fotósok feltölthetik a képeiket, és ezeket a műveket bárki megvásárolhatja.

A virtuális ügynökség titka az, hogy míg a professzionális fotóforgalmazó cégek több száz dollárt kérnek egy-egy alkotás jogdíjáért, addig itt a képeket néhány dollárért lehet megvenni. Ennek az a magyarázata, hogy a fényképek előállítása a forgalmazónak egy fillérjébe sem kerül. A bevételen az alkotó és a weboldal fele-fele arányban osztozik.

- Szinte minden amerikai újság vásárolt már tőlünk képet, de gyakori ügyfeleink a grafikai stúdiók is – mondja Pfaff András.

Nyulászi Zsolt 42 éves számítógépes programozó hat éve kezdett hobbiból fotózni. Először a természetben megörökített képeit töltötte fel a világhálóra, amióta azonban rábukkant a stockxpert.hu oldalra, már tudatosan olyan témájú fotókat készít, amelyekről sejti, hogy tömegigényt elégíthetnek ki. – Általában életmóddal és az üzleti élettel kapcsolatos képeket készítek – mondja.

A fotózásnak persze vannak szabályai. A képen például nem látszhat felismerhető márka, és csatolni kell a szereplő modellek nyilatkozatát. – Ezt csakis mellékállásként érdemes elkezdeni – állítja Nyulászi Zsolt. – A szükséges félprofi felszerelés 200-300 ezer forintba kerül. Egy hobbifotós havonta 20-50 dollárt kereshet, de aki kicsit több időt szán rá, egy év alatt összehozhatja akár a fényképezőgépe árát is.

Készítsen ötletes ajándéktárgyakat!

Az ózdi Sztrakayné Baraxa Éva 1993-ban az első gyermekével volt gyesen, amikor a kezébe került egy kézműves praktikákkal foglalkozó újság. Ezt látva kedvet kapott a szalvétaalapú képek készítéséhez. – Első olvasásra egyszerűnek tűnt – magyarázza. – Leválasztom a mintás szalvéta legfelső rétegét, ráragasztom egy falemezre vagy gipszöntvényre, majd a képet speciális lakkréteggel vonom be, és máris kész az esztétikus szobadísz.

Persze voltak nehézségek. A leheletvékony szalvéta rendszerint ráncos maradt. De az asszony nem nyugodott, amíg rá nem jött a tökéletes kivitelezés nyitjára. – Utána már könnyen ment minden – emlékszik vissza. – Nemcsak képeket készítettem, hanem díszítettem dobozkákat, kenyértartót, de még éjjeliszekrényt is.

Éva időközben visszament dolgozni a munkahelyére, egy cukrászdába eladónak, de a kézművességet nem hagyta abba. – Lassanként elterjedt a tevékenységem híre – mondja. – Egy tanárnő például felajánlotta, hogy beviszi az iskolába néhány munkámat, és egy kozmetikus is vállalta, hogy kiteszi az üzletében a képeimet.

A 35 éves nő immár sokféle egyedi ajándéktárgyat készít a hungarocellből kivágott és kifestett figuráktól a díszes cserepekig. Egy szalvétaképet 500-700, egy fadobozt 700-1200 forintért kínál. Két éve van saját honlapja is, egy esztendeje pedig úgy döntött: főfoglalkozású kézművessé válik.

- Amit csinálok, nem népművészet – jelenti ki -, de nem is tömegcikk, hiszen sokat dolgozom vele. Afféle kakukktojás vagyok az ajándéktárgy-készítők között. Ezért is lett a honlapom neve kakukktojas73.gportal.hu.

Kézbesítsen!

Ismert és elterjedt pluszkereseti lehetőség a reklámújságok kézbesítése. Nem véletlenül: a feladat egyszerű, és a munka mennyiségét is a jelentkező határozza meg.

- Aki csak napi két-három órát tud erre szánni, az annyi feladatot kap – állítja Antal Gábor, a terjesztéssel foglalkozó GMA Flyers ügyvezetője. – Az sincs kikötve, hogy az illető mely napszakban dolgozzon. Csak az a fontos, hogy az adott határidőig kivigye az újságokat és szórólapokat a kijelölt címekre. Egy mellékállású kézbesítő teljesítménytől függően 50-200 ezer forint között kereshet. A számlaképesség és az autó alapfeltétel.

A budapesti Szabó Péter futárként dolgozik, és mivel általában délig végez, utána újságkihordással egészíti ki jövedelmét.

- Egy lakótelepen 3-4 óra alatt akár 6-8 ezer reklámkiadványt is kézbesítek, de kertes övezetben természetesen sokkal kevesebbet – mondja a 40 éves férfi. Tudják ezt a megbízók is, ezért ez utóbbi területeken magasabb az egy újságra számított fizetség. – Havonta 60-120 ezer forint jön össze, de ennek a negyede elmegy benzinre és parkolásra – állítja.

Írói ambíciói is hozhatnak a konyhára

Számos weboldal létezik, ahol az önjelölt irodalmárok publikálhatják verseiket, novelláikat. Van olyan is, ahol fizetnek a feltöltött írásokért, például a Kántor Károly által indított virtus.hu.

- Az olvasók értékelhetik az egyes cikkeket, és ennek alapján naponta szétosztjuk a hirdetésekből befolyt pénzt az utolsó 24 órában megnyitott írások szerzői között – mondja. – Ezek kis összegek, eddig nem haladták meg a cikkenkénti ezer forintot. Általában akkor fizetünk, ha egy szerzőnek összejön 15 ezer forintnyi honorárium.

Ahhoz képest, hogy Amerikában egy ismertebb blogíró évente 50-70 ezer dollárt is keres, a virtus.hu tiszteletdíja szinte jelképesnek mondható, Kántor Károly szerint azonban a helyzet folyamatosan javul. – Minél többen publikálnak nálunk, annál nagyobb a hirdetési bevételünk, és így egyre többet tudunk fizetni a szerzőknek – mondja.

Maka Csilla egy jászberényi öntöde megbízott kereskedelmi vezetője, szabad idejében verseket és novellákat ír. A virtus.hu oldalon “Makacs” néven közölt művei 83 százalékos átlagos tetszési indexszel a legkedveltebbek közé tartoznak. – Eddig egy év alatt 17 340 forintot kerestem írással, de igazából nem ez számít – állítja. – Nekem sokkal többet jelent az olvasók és a többi szerző véleménye. Nemrég az itt közölt írásaimra felfigyelt egy folyóirat, és felkértek, hogy dolgozzam nekik is.

(Reader’s Digest)

Terry: Annyira sokféle ügyféllel foglalkozunk, hogy rengeteg változat létezik. Néha megkérdezik, hogyan készítjük el, tervezzük meg a kérdőíveket, hogy azokat valamelyest megbízhatóbbá tegyük, például beugratós kérdések beiktatásával, vagy olyan eljárások használatával, melyekkel biztosítható, hogy az emberek azok, akiknek mondják magukat, valamint hasonló dolgokkal. De az ügyfelek azt is elvárják tőlünk, hogy amúgy lépjünk tovább a következő szintre: milyen fejlesztéseket végzünk? Hol lesz az online panel holnap? Szerintem sok ‘az online módszer nem működik’ landol majd a minta szolgáltatókon – ‘rossz minőségű minta, rossz adatok’, míg a legtöbb esetben, ha tényleg elvégeznék az általuk létrehozott felméréseket, a legtöbb ügyfelünk kifeküdne, vagy kirúgnák őket. Szemét be, szemét ki.

Jeffrey: A Research Now tartott egy prezentációt a Casro Panel Konferencián arról, hogy a panelisták (paneltagok) inkább elhagyják a paneleket egy rossz felmérésben való részvétel eredményeként. Tehát szükséges lenne pótdíjakat felszámítani a rossz felmérésekért? Nehéz a helyzet, mert a vevőd jön ezzel a kérdőívvel, és tőled csak a válaszokat várják, de ez egy elég hanyagul összedobott kérdőív, és nem felel majd meg az elvárásaiknak. És nem felel meg a paneled hosszútávú érdekeinek sem. Elég faramuci egy helyzetbe kerülünk.

Terry: Igen abba, és némely esetben azt fogjuk mondani, hogy: Bocs, de nem csinálhatjuk meg. Itt vannak a dolgok, melyek segítenek megcsinálni olyanra, ami működhet, de nekünk vannak bizonyos irányelveink. Vannak bizonyos ügyfelek, akik bejönnek, és azt mondják: Azt akarjuk, csinálják meg ezt, mire mi: Bocsánat, de 15 különböző kérdés van becsomagolva egy hatalmas rangsoroló táblázatba, és nem boldogulok vele kutatóként. Elég nehéz.

Research: Jeffrey nemrégiben azt mondta, hogy az iparágnak az access paneleken végzett felméréseket kvalitatívként kellene jellemeznie kvantitatív helyett, mivel ‘csak a válaszadóikra nézve reprezentatívak’. Terry, egyetértesz azzal, hogy a panel alapú kutatások kvalitatívak, nem kvantitatívak?

Terry: Attól függ, hogyan határozzuk meg a kvalitatívat és kvantitatívat. Ha statisztika szempont szerint határozzuk meg, ahol szükséges, hogy lefuttathassunk statisztikákat, és szükségeltetnek hibahatárok, akkor teljes mértékben egyetértek ezzel az állítással, mivel azon témák típusának esetében inkább insightokat generálunk, melyekben ‘jelentős, szignifikáns’ eredményeket keresünk, ‘statisztikailag szignifikáns’ eredmények helyett. Amikor a végfelhasználó ügyféloldalon voltam, és kutatásokat végeztünk, sokkal érdekesebb volt a ‘Jé, nem is tudtuk, hogy a fogyasztóink ezt gondolják’, mint a ‘Az statisztikailag szignifikáns… amaz is statisztikailag szignifikáns’ – mert ez valójában nem nagyon jelentett semmit.

Adrian: A lényeg az, hogy akkor is kvalitatív adatok, melyek valami olyanra nézve reprezentatívak, amivel nem vagyunk teljesen tisztában.

Tim: Az egész ezzel kapcsolatos félreértésnek része, hogy némely felhasznált statisztikai eszközök egyszerűen rosszak, amikor paneleken alkalmazzák őket. Valójában egész egyszerűen rosszak számos különböző szinten. Véleményem szerint az egész statisztikai szignifikancia dolog csak útban van számos esetben. Arról szól a dolog, hogy a kutatás által felfedett történet érdekes, hasznos vagy helyes-e. Így amíg tudjuk, hogy a megfelelő embercsoportot kérdeztük meg, jó kérdőívet használtunk, elégedettek vagyunk a közönséggel, ahonnan mindez származik, addig a történet, – és mind kvantitatív, mind kvalitatív értelemben is ezt a szót használom, mert ha egy kutatás nem tud elmesélni egy történetet, akkor helyből értelmetlen az egész – a létrejövő történet hasznos lesz.

Research: ‘Történet’ elég megfoghatatlan szó, nem?

Tim: Egyáltalán nem. Amikor megbízást kapunk egy kutatásra, az ügyfeleket nem igazából az érdekli, hogy az emberek 89%-a egy bizonyos fogkrémet kedvel, míg ezzel szemben 82% másikat, hanem az érdekli őket, miért van ez így. Miért viselkednek így? Mit gondolnak az emberek? Az egész lényege az, hogy megértsük mit is mondanak nekik azok az adatok. A történet szót használom annak leírására, hogy mi a kutatás jelentése. Vagy a magyarázót, ha egy formálisabb szót kívánunk használni. A kommunikációs üzletágban vagyunk – ha az emberek nem értik, amit csinálunk, ha nem vagyunk hatással az általuk meghozott döntésekre, akkor helyből nincsen értelme az egésznek.

Adrian: Ha úgy jobban tetszik, akkor az insightok a számok és a magyarázat kombinációja, és szerintem ez maga a történet. Ha némely megoldásunk kevésbé merev, szabályszerű, hanem inkább kvalitatív, de lehetővé teszik az insightok generálását, akkor a munka elvégezve.

Research: Ebben az esetben a kérdés az, hogyan tálaljuk és adjuk el a módszereket. Mennyire tudjuk megítélni, vajon az ügyfeleink értik-e mit vesznek meg, amikor online kutatásokat vásárolnak?

Adrian: Nos, már nem kérdeznek, és ha nem kérdeznek, akkor szinte biztosan vannak hiányosságok a tudásukban. Biztosnak kell lennünk abban, hogy amikor szállítunk, a lapról nem marad le a nyomtatás, magyarázat.

Tim: Megkérdőjelezném az ‘online kutatás’ szóhasználatát – a kérdésnek úgy kellene hangoznia: Mennyire értik az ügyfelek a kutatásokat, amiket megvesznek? Ez a kérdés nem az online kutatásokra, hanem a kutatásokra általában véve vonatkoznak. Szerintem a vita sokkal hasznosabb lenne, ha olyan keretek között mozogna, mint hogy mit is szükséges a kutatásoknak egészében tenniük, hogy jobbak legyenek az ügyfelek számára. Egyszer az online kutatások voltak, ha úgy tetszik, a kiindulópont, és voltak okok, hogy ne akarjuk, hogy így legyen, de mostanra már kissé továbbléptünk, és szerintem fennáll annak a veszélye, hogy a gazdasági nyomás meggátol minket a megfelelő módszertani vagy akár filozófiai viták lebonyolításában.

Adrian: Az online valóság. Jobb, ha hozzászokunk. Sok esetben a gazdasági jellegű kutatások nem kívánnak meg kifinomult, valószínűség-alapú megoldásokat annak érdekében, hogy insightokat generáljanak. Ha vágásaim és zúzódásaim vannak, és bemegyek a sürgősségire, nincsen szükségem általános érzéstelenítésre.

Terry: Az online kutatások minősége nem szorítkozik csak az online panelekre, sokkal szélesebb a kép, és azt kapod a legtöbb esetben, amit beteszel. Higgyük el mennyit ért, értsük meg mit csinálunk, és használjuk fel őket.

Ez a cikk második része volt. Az első részt ide kattintva olvashatod el: Piackutatás: Online unplugged (1.)

Az egzotikus külföldi

Svéd/török/flamand/stb. nyelven küldi el az ajánlatkérést és ilyen nyelven is várja a választ. Általában 6 órán belül. Kezelési módja: nem kell vele foglalkozni.

Érdekes altípusa A francia. Ő többnyire franciául kommunikál (vagy legalábbis szeretne:-), bár rejtélyes módon mindent megért angolul is. Ajánlatkérésének egyéb jellemzője az áttekinthetetlenül zavaros brief és az egymásnak ellentmondó feltételek. Az esetleges közös munka során sokat kérdez, nehezen tanul, viszont annál könnyebben felejt. Született franciákkal együtt dolgozni bizony embert próbáló feladat, különösen extrém racionális kutató számára. Javaslat: munkaebéd 8 fogással és fejenként minimum 1/2 üveg (lehet 1 üveg is) minőségi vörösbor, társalgási téma: minden, csak az aktuális munka ne!

A kisvállalkozó

Nem tudja mit akar, de azt viszont nagyon. Alapvető gyanakvással tekint a piackutatásra, egyfajta úri huncutságnak tartja. A megbízási díjat jellemzően átszámolja úgy, hogy abból 1 alkalmazottat hány hónapig tudna foglalkoztatni. Pénze kevés, jobb az elején tisztázni a pénzügyi kondiciókat. 1,5 milliós ajánlat után gyakori a „hát én erre olyan 95.000 forintot gondoltam” reakció. Cinkes, nagyon cinkes.

Az urizáló

Gigantikus projektekre kér ajánlatot, „pénz nem számít, csak a minőség” attitűd sugárzik belőle. Tízszer átírt ajánlat, 3 irodai egyeztetés és 2 munkaebéd után aztán kiderül, hogy mégsem kell annyira komplex kutatás, a büdzsét is egyre faragja, végül ott állunk egy 100 fős kutatással…de az is csak valamikor a ködbe vesző jövőben aktuális. Jelmondata: „olyan szegény még nem vagyok, hogy igérni se tudjak”. Tipikus dzsentroid figura, ma már nevetni is tudunk rajta.

A komolytalan

„200 fős kutatásra küldjenek ajánlatot még ma” tartalmú, egy mondatos e-mailt küld, bármilyen kontakt nélkül. Kuka.

A férfias gondolkodású

Végtelenül racionális, a munka minden fázisában ésszerűen gondolkozik és cselekszik. Előre definiál mindent, már a kezdetekkor lehet tudni, hogy a végén 16-os betűméretű, 35 oldalas ppt anyagot akar majd kapni adott hét péntekén, 15.00 órakor. Amíg nem jönnek közbe váratlan események (vis major), addig a vele való munka (és az ezzel járó kiszámíthatóság, biztonság) igen kellemes a kutatók számára. Ha borul a terv, akkor viszont gond lehet…

A gyakornok

Tapasztalata kevés (vagy semmi), ezért zökkenőkkel indul a vele való együttműködés. Briefet nem ad, az ajánlatot csak fél órás tisztázó telefonbeszélgetés után lehet elkészíteni. A munka közben és után többszöri módosítás törvényszerű. Mégis érdemes vele türelmesnek lenni, mert egyrészt mindenki volt pályakezdő, másrészt pár év múlva ő lesz a marketingigazgató. Néhány közös munka során kellőképpen belerázódik a piackutatás világába és átlép valamelyik itt felsorolt másik kategóriába (remélhetőleg a Profiba).

A sznob

Többnyire – de nem mindig – ő maga is kutatóként dolgozott valamelyik multi kutató cégnél, majd az ügyféloldalra került. Együttműködést kizárólag PPT-s kutatókkal tud elképzelni (de ha nagyon sznob, akkor még közülük is válogat). Ha PMSZ-es cég kerül szóba, már attól elkezd rángani a szája széle, egyéb cégektől pedig az összes szőr feláll a hátán. A legnagyobb szitokszó számára nem a k…a vagy a b…d meg, hanem a „quick&dirty” (alapelve: minden kutatás, melyet nem PPT-s cég végez, ebbe a kategóriába tartozik; muhaha, tudnánk mesélni PPT-s cégek kérdezőitől hallott sztorikat…egyszer talán…). Ha a körülmények nem teszik lehetővé, hogy kedvenc cégével dolgoztasson, akkor inkább nem dolgoztat senkivel. Megalkuvást nem ismer, meggyőzni nem lehet. Nehéz helyzetbe csak akkor kerülhet (és ezt őszintén kívánjuk neki), ha egy szép napon a sors mégis rákényszeríti arra, hogy olyan céggel dolgozzon együtt, ahol a kutatók még nem szerepeltek az „Este” című műsorban Baló Gyurival vagy Krizsó Szilvivel, vagyis Mészáros Antóniával, illetve Szöllősi Györgyivel (ez a poszt kb. 1 éve íródott, azóta volt némi változás a TV-ben is…) .

A decemberi

Aki december közepén-végén jön rá, hogy kutattatni akar, mert még maradt egy kis pénz a kasszában. De adjuramisten, azonnal. Karácsonykor persze egy kutató sem dolgozik szívesen. És ha megfizetik? Esetleg:-) A kutatók aztán az ilyen extraprofitból januárban elutaznak Kubába vagy Hawai-ra:-) Sajnos azért jóval gyakoribb, hogy mégiscsak egy januári low-budget munka lesz belőle…

Aki hülyének néz

Huszonkettedszer kér(ne) ajánlatot, de munkát még soha nem adott. Ajánlatod csak tölteléknek kell, a lapokat előre leosztották (tíz éve ugyanaz a cég dolgozik nekik és senki más…). Ha nem küldesz ajánlatot, nem esik kétségbe, keres mást a telefonkönyvből. A lényeg, hogy le legyen fedezve és mindig meglegyen az 5 ajánlata, melyből a legjobb, na….nézd már….hát nem megint az unokaöcsémék cége? Kezelési mód: feketelista, ha lenne ilyen. (Talán a piackutató cégek összeállíthatnának egy ilyet és akik erre felkerülnek, annak senki nem tenne ajánlatot.)

A sóher

Húszezer forintokon alkudozik, bármire hajlandó hogy engedményt kapjon. Mintafelezés, jövőbeli munkák szép igérete, ésatöbbi. Nem zavarja, ha egy cég az önköltségi árszint feléért vállalja el a melót, nem az ő dolga. Az ajánlatok összehasonlításának szempontja kizárólag az ár. Ez a típus legalább olyan idegesítő, mint A sznob.

A reklámügynökségi

Úgy pörög, mintha bedobott volna 10 Red Bull-t. A reális határidő felét/harmadát adja meg időben, mindig minden baromi sürgős. Kivéve, ami az ügynökség feladata lenne a kutatás előtt. Tipikus helyzet, hogy a reklám animatics 2-3 hónapig készül, de a teljes kutatásra 5 napot ad. A szart is kitapossa belőled, ha hagyod. Nyugodt kutatók felidegelődnek egy ilyen ügyféltől, alapjáraton ideges kutatók pedig gutaütést kapnak. Aki túléli, az szabadságra megy a munka után (akkor is, ha február van). Viszont a büdzsével nem szarakodnak, na ja, sokszor nem a sajátjukat költik (bár az utóbbi években ez is változott, sajnos).

Ez a cikk második része volt. Az első részt ide kattintva olvashatod el: Piackutatás: Egy ajánlatkérő lelkivilága (megbízói archetípusok, 1/2.)

!!!!!!!!!!! Coming soon (a Piackutatás blogon): Piackutató archetípusok!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Standardizált
Minden kérdést szó szerint ugyanúgy kell feltenni, azonos sorrendben.

Szekvenciális monadikus teszt
A tesztelés olyan formája, ahol a fogyasztó egyszerre csak egy, de összességében több terméket próbál ki. Mivel a tesztsorrend befolyásolja a megítélést, a termékeket rotálva kapják a megkérdezettek. Előnyei: preferencia képezhető (válassza ki a próbáltak közül a legjobbat), egy válaszadó több terméket is tesztel, tehát kisebb tesztelői összlétszám is elég. Hátrányai: nem életszerű (tesztelünk 3 ízt, melyből csak egy kerül bevezetésre, nem valóságos az ízek összehasonlítása, hiszen sosem lesznek egymás vetélytársai a piacon); a megkérdezettek egymáshoz hasonlítják a termékeket – ez felerősíti a termékek közötti különbséget.

Szűrő kérdések (screening questions)
A szűrő kérdések a piac-/közvéleménykutatás során biztosítják, hogy a megkérdezettek közé csak az előzetesen meghatározott feltételeknek megfelelő személyek kerülhessenek. Ezek a feltételek legtöbbször az életkorra, nemre, iskolai végzettségre, egyéb demográfiai vagy pszichográfiai jellemzőkre, bizonyos termékhasználati (fogyasztási) szokásokra, stb. vonatkoznak. A szűrő kérdések a kérdőív elején találhatóak, amennyiben a megkérdezett megfelel a szűrőkérdésekben definiált jellemzőknek (melyek természetesen felmérésenként változnak), akkor és csak akkor töltheti ki a fő kérdőívet.

Támogatott (segített) márkaismeret
Amikor a fogyasztótól zárt módon kérdezzük egy márka ismertségét („Jelölje be, hogy az itt felsorolt joghurtmárkák közül melyiket ismeri!” – ez a támogatott márkaismeret). Ehhez képest a spontán módon felsorolt márkák erősebb bevésődést jeleznek.

Területi instruktor
Az adott földrajzi terület (megye, régió) kérdezőit összefogó és munkájukat irányító személy, aki egyúttal a piackutató cégekkel is kapcsolatot tart. Feladata a kérdezők eligazítása, tájékoztatás, a kérdőívek el- és visszajuttatása, stb.

Topline report (gyorsjelentés)
A végleges elemzés előtt (akár az adatfeldolgozás tetszőleges szintjén) adott előzetes (nem végleges) eredmények.

Triád interjú
A résztvevők páratlan száma miatt jól érzékelhető a vélemények (különbségek) alakulása.

U&A kutatás
Használat és attitűd kutatások (Usage and Attitude). Olyan nagykiterjedésű mennyiségi felmérések, melyekkel felbecsülik egy termék vagy szolgáltatási kategórián belül a fogyasztói magatartásokat és a márkák ismertségét/használatát.

Valószínűségi mintavétel (probability sampling)
A válaszadói minta kialakítására alkalmazott tudományos módszer, amely adott mintavételi hibatartományon belül teljes mértékben általánosítható az alapsokaságra. Többféle valószínűségi mintavétel létezik, pl.: egyszerű véletlen, rétegzett, csoportos, stb.
A populáció minden tagjának egyenlő esélye van a mintába kerülésre, a véletlen mintavétel előnyei: kizárja a tudatos és nem tudatos mintavételi torzítás lehetőségeit, lehetővé teszi a minta reprezentativitását.

Vezérfonal, Guide
A fókuszcsoport moderátora ez alapján vezeti a csoportot. Elkészítése az ügyféllel szoros együttműködésben történik. A vezérfonal csak egyfajta segédlet, a moderátor nem feltétlenül követi az ott leírtakat viszont a csoportok befejeztével minden – a megbízó által felvetett – kérdésre válaszolnia kell tudni. Az ideális guide nem túl rövid, nem túl hosszú, viszont jól áttekinthető.

Véletlenszerű hiba
Előre nem látható, főként mintavételi hiba.

Mérési hiba
Mennyire jól vagy rosszul működik egy adott módszer adott mintán.

Mintanagyság
A mintanagyság azoknak a résztvevőknek a száma a mintában, akiket ténylegesen megkérdeznek a felmérésben. Ez a szám nagyon fontos, mert meghatározza konfidencia-intervallumot a kvantitatív kutatások esetében.

Monadikus teszt
A tesztelés olyan formája, ahol a fogyasztó – a tesztelt több termék közül – csupán egyetlen terméket próbál ki. Ahhoz, hogy a vizsgálat végén elemezni lehessen a termékek közötti valóságos különbségeket, az egyes tesztcellák demográfiai és termékhasználati jellemzőinek azonossága szükséges, ellenkező esetben ugyanis az eredmények nem a termékek, hanem a minták közötti eltéréseket fogják mutatni.

Mystery shopping
Résztvevő megfigyelésen alapuló kutatási módszer, melynek során ügyfélnek “álcázott” kutatók keresik fel az adott intézményt, ahol átlagos ügyfeleket alakítanak, és előre megadott szituációkat (pl. érdeklődés, vásárlás) hajtanak végre. A szituáció befejezése után jegyzőkönyvet töltenek ki, melyben zárt és nyitott kérdéseken keresztül részletesen rögzítik tapasztalataikat. A módszer összefoglaló elnevezése angolul mystery shopping, magyarul pedig próbavásárlás.

Nem standardizált
Az egyes interjúk eltérőek lehetnek egymástól.

Összehasonlító teszt
A válaszadó párhuzamosan tesztel 2 vagy több terméket. Hátránya, hogy ez egészen kicsi különbségeket is felszínre hozza, még ha azoknak a valóságos piaci körülmények közt nincs is jelentőségük.

Ösztönzők (incentives)
Készpénz, ajándékutalvány vagy ajándékcsomag, mellyel a kutatásban való részvételre ösztönzik a fogyasztókat.

Páros mélyinterjú
Két ember között mindenképp feszültség alakul ki, ennek feloldására bizonyos speciális interjúalanyok esetében (pl. gyermekekkel folytatott mélyinterjú) az adott célcsoportból 2 résztvevőt hívnak meg egy interjúra.

Pilot interjú
Próbakérdezés a kérdőív hibáinak kiszűrésére, a kérdések pontosítása.

Populáció
A ’populáció’ szó a piackutatásban azon emberek közösségét jeleni, akiket megcéloztak a kutatással. Röviden: ez a célközönség az adott felmérés esetében.

Projektív technikák
A kvalitatív kutatás gyakori kérdése, hogy milyen egy adott márka képe, milyen személyiséget tulajdonítanak neki a fogyasztók. A válaszok vizsgálhatóvá, mérhetővé tételére kifejlesztett technikák összefoglaló elnevezése.
• A márka háza: mit gondol a fogyasztó, milyen, mekkora, házban lakik a márka, milyen a környezete, berendezései, színei…stb.
• A márka ujjlenyomata: azok az érzéki benyomások, amivel a márkát asszociálják (látás, hallás, szaglás, tapintás)
• Analógiák: párhuzam keresése a márka személyisége és más, a kultúrkör által sztenderdizált tárgyak között (kérdés pl.: a márka milyen állat, növény…stb. lenne??)
• Tulajdonságlista: megkérdezettek a márkák vagy koncepciók által keltett benyomásaik szerint bejelölik azokat, melyek kifejezik érzéseiket (pl. szellemes, drága, nőies, hazai, feldob,…stb.)
• Buborékrajz: a rajz kész, a buborék szövegét a megkérdezett találja ki. Alkalmas reklám-előtesztre.
• Hangulati montázs (mood board): ahelyett, hogy a fogyasztónak néhány soros, írott szöveg alapján kellene elképzelnie a termék minden megfogható és megfoghatatlan tulajdonságát, érdemes vizuális segédletet használni. (pl. montázs kaland témára: snow board, rafting, hegymászás, barlangászat..stb)
• Kollázs, montázs: a megkérdezettek által készített anyag képeinek elhelyezkedéséből, tartalmából fontos infók jöhetnek. Értelmezésük gyakorlatot és szaktudást igényel.

Quick & dirty (gyors és mocskos)
Marketingkutatói szleng, az olyan tanulmányokra használják, melyeket gyorsan, bizonytalan körülmények között, az ellenőrzés teljes mellőzésével végeztek. Nagyon kevés rendelkezésre álló idő/költségkeret esetében – és más lehetőség hiányában – a marketingesek mérlegelhetik, hogy ez számukra mennyire jelent elfogadható kompromisszumot.

Reklám pre-teszt
Reklámelőteszt, mely a reklám tartalmát vizsgálja még a vetítés előtt. A vizsgálat célja az erősségek és gyengeségek felmérése, iránymutatás a változásokhoz, megbecsülni, mennyire lehet hatékony, mennyire hordozza az üzenetet, stb. TV reklámnál nem a végleges verziót tesztelik, hanem az animatív (animatics) = megrajzolt kép + hang + zene kerül bemutatásra. Sokszor a reklámot több másikkal együtt mutatják be, a márka-visszaemlékezésen keresztül mérhető választ ad, milyen irányba befolyásolja a márka imázsát.

Reklám post-teszt
Reklámutóteszt, vetítés után a formai és tartalmi elemeken értékelik a média hatékonyságát, ill. hogy mennyire jutott el a célcsoporthoz az üzenet, hol találkoztak a reklámmal.

Rekrutálás
Piackutatásban részt vevő személyek toborzása. Történhet telefonon, interneten keresztül, személyesen. A toborzás során a szervezők előre meghatározott szocio-demográfiai jellemzőknek megfelelő személyeket kérnek fel a kutatásban való részvételre.

Round-Robin teszt
A szekvenciális monadikus teszthez hasonló, csak a tesztelendő termékek közül nem mindegyiket teszteli minden fogyasztó, hanem csak a véletlenszerűen kiválasztottakat.

In-hall teszt (Central Location Testing)
Otthonától távol tesztel a fogyasztó, ill. ott kérdezzük meg. Hátránya: nem akkor végzi a tesztet, amikor akarja, hanem amikor megkérjük rá. Ez nem valóságos szituáció, esetleg torzíthatja az eredményeket. Előnye: olcsóbb, gyorsabb. Olyan termékkategóriák tesztelésére, melyet jellemzően nem otthon fogyaszt az ember (jégkrém, csapolt sör), sürgős döntést igénylő kérdések esetén.

In-home teszt (door-to-door teszt)
A fogyasztót saját otthonában kérdezzük meg, ill. otthon teszteli a kapott terméket. Előnye, hogy nyugodt körülmények közt zajlik az interjú, ill. kipróbálásos terméktesztnél úgy fogyasztja a terméket, ahogy általában szokta és nem gond, hogy a megfelelő mennyiségű termék tesztelése több használati alkalomhoz tartozhat, ami hosszabb tesztidőt jelent.

Kérdezőbiztosi hálózat
Azon kérdezőbiztosok összessége, akik a kutatások terepmunkáját (kérdőívek lekérdezését) végzik. A területi reprezentativitás biztosíthatósága miatt fontos, hogy régiónként és ezen belül településtípusonként is megfelelő számú kérdezőből álljon a hálózat. A kérdezőbiztosok minimum érettségivel (sok esetben diplomával) rendelkeznek, vannak köztük egy adott területre specializálódott személyek is, akik pl. csak próbavásárlást vagy mélyinterjút végeznek. A kérdezők egy adott munka előtt oktatásban részesülnek az elvégzendő feladat jellemzőit illetően. Magyarországon többé-kevésbé egy kérdezőbiztosi hálózat létezik (illetve a különféle hálózatok közt nagy az átfedés), akik a legkülönfélébb cégeknek dolgoznak.

Kísérőlevél
A kérdezőbiztosoknak szól, a személyes eligazítás rövid összefoglalója vagy írásos anyaghoz csatolt dokumentum, amely instrukciókat tartalmaz a lekérdezéshez, továbbá tartalmazza a rövid bemutatkozást, a kutatás célját, a célul kitűzött jutalmat, a hibák elkerülésének módját, stb.

Konfidencia-intervallum
Közvélemény-kutatási eredményeknél gyakran lehet találkozni a plusz-vagy-mínusz hibahatár-alakkal. Ez egy képletből származtatható, oly módon, hogy a teljes populációnak a méretét összevetik a minta méretével (melyet felmértek), ez meghatározza, hogy a kutatási eredményeket milyen pontosan alkalmazhatják a felmérés mintájára, úgy mint a teljes populációra. Például egy 10,000 marketingesből álló teljes populációból a vizsgálat keretében megkérdezünk 370 főt, +/- 5 százalék hibahatár mellett. Ha a 370 fő 40 százaléka azt állítja, hogy az X piackutató céget preferálja, akkor a +/- 5 százalék hibahatár azt mutatja meg nekünk, hogy egészem biztosak lehetünk abban, hogy a teljes populáció (ez esetben 10,000 marketinges) preferenciája 5 százalékponttal az alá vagy fölé fog esni, mint a mintában szereplők preferenciája. Vagyis a konfidencia-intervallum (melyet legtöbbször feltűntetnek a kutatásoknál) jelzi, hogy valahol 35 és 45 százalék között a teljes populáció is ugyanazt a preferenciát mutatná, mint a a vizsgálatban megkérdezettek.

Kreatív technikák
Olyan különleges módszerek, melyeket esetenként fókuszcsoportos kutatás során használnak a piackutatók. Használatuk szükségességének megítélését bízzuk a moderátorra, nem attól lesz jó a csoport, hogy minél több ilyen módszer kerül alkalmazásra! Néhány ilyen technika:

• szimulált depriváció: a moderátor megkéri a csoport tagjait, hogy prioritásaik megismerése érdekében mondjanak le valamiről – ez meg fogja mutatni, hogy a csoporttagok mennyire függnek bizonyos termékektől, szolgáltatásoktól, személyektől, stb.
• tervező teamek: a csoportot több kisebb teamre osztja a moderátor, majd az egyes teamek visszavonulnak és megbeszélik a kapott feladatot, majd az egész csoport előtt ismertetik munkájuk eredményét, melyet aztán az egész csoport kiértékel.
• brainstorming: a résztvevőknek adott idő alatt kell a lehető legtöbb ötletet megfogalmazni. Az elhangzott ötleteket a moderátor flipchartra, írásvetítőre írja, ahol mindenki jól láthatja.
• kártyaválogatás: a csoporttagok megadott kategóriák szerint szortíroznak kártyákat (pl. jó-rossz ötlet, olcsó-drága termék, stb.)
• szerepjáték: a résztvevők különféle szerepeket játszanak el, pl. termékhasználó/nem használó; a szerepjáték segíti a moderátort preferenciáik megismerésében.

Kvalitatív kutatás
A kutatások egyik nagy csoportjába jellemzően a fókusz-csoportos interjúk és az egyéni mélyinterjúk tartoznak. A kvalitatív kutatások a résztvevők érzelmi-értelmi reakcióit, percepcióit, attitűdjét vizsgálják az adott téma / koncepció / termék / reklámfilm / stb. iránt.
Ez a fajta feltáró jellegű kutatás „mélyebb”, mint a kvantitatív, tipikusan a miért? / hogyan? kérdésekre keres választ. A kutatás eszköze nem kérdőív, hanem Vezérfonal (Guide), melynek elkészítése szakértelmet igényel. Az csoportos vagy egyéni interjúk levezetését képzett Moderátor végzi (jó esetben…). A kapott strukturálatlan adatok értelmezése (mely terjedelme – átírás után – esetenként több száz oldal!) ugyancsak szakértői feladat, mely csak nagy tapasztalatú kutató elemző munkája során válik a megbízó számára is érthetővé.

A módszer korláta az, hogy feltár jelenségeket, de csak egy kvantitatív kutatással lehet eldönteni, hogy a célcsoport mintáján hogyan alakulnának a feltárt jelenségek arányai; vagyis az eredmények nem számszerűsíthetőek! (Még egyszerűbben: egy ilyen anyagban senki ne keressen % jelet, ugyanis az nincs benne.)

Ideális esetben mind a kétféle kutatási módszert – mely jól kiegészíti egymást – használják egy kutatáson belül oly módon, hogy általában először a kvalitatív fázisra kerül sor, aztán annak eredményeit felhasználva következik a kvantitatív szakasz. Erre költség és idő okokból persze nem mindig van lehetőség, pedig egy komplex kutatás minőségileg értékesebb eredményekkel szolgálhat.

Kvantitatív kutatás
A kvantitatív kutatás során a piackutatók statisztikailag értékelhető adatokat gyűjtenek nagy válaszadói minta felhasználásával (megkérdezésével). A „nagy minta” viszonylagos fogalom, kvantitatív kutatás történhet már akár 100-200 fő, de akár több ezer fő megkérdezésével is. A „reprezentatív kutatás” fogalma nem tévesztendő össze a „kvantitatív kutatással”, ugyanis nem minden kvantitatív kutatás reprezentatív is egyúttal, de minden reprezentatív kutatás kvantitatív is. Reprezentativitásról akkor beszélünk, ha valószínűségi mintavétel során úgy választjuk ki a megkérdezendő személyeket, hogy azok véleménye statisztikailag nem tér el jelentősen attól, mintha a teljes vizsgált alapsokaságot (annak minden tagját) megkérdeztük volna. Laikusok számára a tengervíz-példát szokták felhozni ennek megértésére, vagyis egy kis kanál tengervíz összetétele pontosan ugyanaz, mint a teljes tengeré, ugyanígy tükrözi egy kisebb csoport véleménye is a teljes sokaságét (megfelelő mintavétel esetén). Ez a napi gyakorlatban azt jelenti, hogy például választások előtt elég megkérdezni 1.000-1.200 főt és az ő véleményük pontosan reprezentálja (bizonyos hibahatáron belül) a teljes választói sokaság véleményét*. Hihetetlen, de igaz, statisztikai, matematikai módszerekkel igazolható. Magyarországon a legtöbb reprezentatív kutatás az említett 1,000-1,200-1,500 fős mintán történik. A reprezentatív kutatások (és a valószínűségi mintavétel) jelentősége világszerte – így Magyarországon is – csökken, mert ugyan pontosabb eredményeket ad, de jóval költségesebb is, mint egy nem reprezentatív kutatás és az esetek nagy részében nem is feltétlenül szükséges.

Egy kvantitatív kutatás történhet személyes megkérdezéssel, telefonos adatfelvétellel, online módon, e-mailben, postai úton, stb**. A kutatás eszköze a kérdőív, a megkérdezést pedig a kérdezőbiztos végzi (személyes és telefonos adatfelvétel esetén). A leíró jellegű kutatás célja mindig az, hogy a kutató számszerűsíthető adatok alapján vonjon le következtetéseket, általánosításokat. Ez a fajta kutatás a mit? / mikor? / mennyi? / melyik? / stb. típusú kérdésekre ad választ.

*A parlamenti választások előtt különböző kutatóintézetek által készített reprezentatív felmérések elvileg nem mutathatnának nagyobb eltérést, mint amelyet a kutatások hibahatára indokol, ennek ellenére volt példa 15%-os különbségre (adott pártra biztosan szavazók aránya tekintetében), amit az érintett cégek módszertani különbségekkel indokoltak (eltért a mintanagyság, más volt az adatfelvétel módja, a kérdéseket máshogy fogalmazták meg, stb.)
**Reprezentatív kutatást többnyire személyes megkérdezés útján végeznek a kutatók, mivel az online-kutatás erre (speciális célcsoportok kivételével) alkalmatlan, a telefonos adatfelvétel pedig ugyancsak nehézségekbe ütközik, mivel a lakosság vezetékes telefonnal való ellátottságának alacsony szintje nem tesz lehetővé valószínűségi mintavételt (bizonyos esetekben a kutatók ezt úgy próbálják áthidalni, hogy a vezetékes hívásokat mobil hívásokkal egészítik ki, de ez sem igazán jó módszer).

Kvótás mintavétel (quota sampling)
Olyan módszer a válaszadói minta összeválogatására, mely a minta reprezentatív jellegét azzal igyekszik biztosítani, hogy a kiválasztást földrajzi / demográfiai / pszichográfiai jellemzőkre alapozza. A kvótás mintavétel nem jelent valószínűségi mintavételt, tehát a felmérés eredményeit nem lehet tudományos módon kivetíteni az alapsokaságra, ugyanakkor alkalmazása megfelelő kompromisszumot jelenthet.

Attitűd
Bizonyos jellegű reakcióra való viszonylag tartós hajlam pl. egy termékkel, szolgáltatással, vállalattal, márkával, stb. kapcsolatban. A várható fogyasztói magatartás fontos előjelének tartják, kognitív (gondolat), affektív (érzés) és magatartás (szándék) komponensekből áll.

Árérzékenység vizsgálat (Price Sensitivity Measure)
Új termék bevezetésekor használják, a válaszadó spontán jelöli meg a számára olcsó, drága, elfogadható árakat, figyelembe véve a termék képességeit, így kialakul az árzóna, ahova a célcsoport pozícionálta a terméket.

Bimodális megoszlás
Az adatok olyan megoszlása a marketingkutatásban, amelyben két kiemelkedés vagy csúcs található. Példa: a családi jövedelmek megoszlása egy olyan társadalomban, amelyben csaknem egyenlő számú szegény és gazdag él, középosztály pedig nincs.

Blind-teszt
Vakteszt, a fogyasztó nem tudja, milyen terméket tesztel. Előnye: a márkázás nem
befolyásol, a termékek közti különbségek jobban előjönnek. A termékek semleges csomagolásban kerülnek a tesztelő elé, csak speciális kódszámok láthatók rajtuk. Nehézséget néhány olyan termék okozhat, melyek minden apró darabja márkázott: csokoládé, keksz, cigaretta.

BPTO (Brand Price Trade-Off)
Ha a válaszadók kötött márkaválasztékot látnak, márkánként 1-1 árral, a válaszadó választ 1 márkát, ennek a márkának megemeljük az árát és újra választás elé állítjuk a vásárlót. Ezt addig lehet csinálni (max. 6-8 lépcső), amíg a vevő el nem jut odáig, hogy semmit sem választ mert számára semmi nem éri meg az árát. (Nagy értékű márka esetén a fogyasztó tűri az áremelést és kitart a márka mellett. Árérzékeny fogyasztó más márkát választ). Feltétele, hogy a bevont márkák egymással helyettesíthetőek legyenek és legyen a vizsgált márkáknak jelenlegi értéke – ezért csak már létező márkák kutatására alkalmazható.

CAPI
Computer Assisted Personal Interviewing – számítógéppel támogatott személyes megkérdezés. A laptoppal felszerelt kérdezők személyesen kérdezik meg a megkérdezettet, a válaszokat pedig a számítógépen rögzítik. Előnye, hogy hamarabb adható gyorsjelentés, rövidül az adatfeldolgozás határideje, illetve a kérdezésnél multimédiás anyagok is egyszerűen bemutathatóak (kép, film, hang).

CATI
Computer Assisted Telephone Interviewing – számítógéppel támogatott telefonos kérdezési módszer. A kérdések sorrendjét, a válaszlehetőségeket és az ugratási sémát előre beprogramozzák a számítógépbe. Egyszerre csak egy kérdés jelenik meg a képernyőn, zárt kérdésnél a kérdező rögzíti a válaszadó feleletét, nyitott kérdések esetében pedig közvetlenül a számítógépbe gépeli szó szerint a válaszokat.

CAWI
Computer Assisted Web Interviewing – online lekérdezési módszer (interneten keresztül).

Célirányos mintavétel
Kényelmi mintavételnek (Convenience sampling) is nevezik, egy minta kiválasztásának olyan módja, amely nem tudományos és nem alapul semmiféle objektív vagy kvóta szerinti kritériumon. A kutató egyszerűen kiválasztja a legkönnyebben elérhető fogyasztókat. Az ilyen felmérésből nyert eredmények nem megbízhatóak és bármiféle ezek alapján készült következtetés vagy ajánlás erősen kétes értékű.

Deliberative poll
‘Gondolkodtató’ vagy ‘vitatkozó’ közvélemény-kutatás. A hagyományos közvélemény-kutatás csupán azt nézi, hogy mit gondolnak az emberek erről-arról. A deliberative poll ezzel szemben felméri a véleményeket, majd lehetőséget ad a válaszolóknak arra, hogy összegyűljenek és vitatkozzanak, ha pedig információkra van szükségük, abban is segít. A folyamat végén újra megkérdezi az emberek véleményét ugyanarról. Ilyenkor kiderül, hogy az új ismeretek és a vita hatására megváltoznak a vélemények.

Demográfiai jellemzők
Egy fogyasztó bizonyos jellemzőinek leírása, mint pl. kor, nem , családi állapot, jövedelem, gyermekek száma, iskolai végzettség, lakáshelyzet, foglalkozás, stb.

Detektívtükör
Fókusz-stúdiókban használatos, a csoportban részt vevők oldaláról nézve tükör, a megfigyelőhelységben helyet foglalók oldaláról pedig átlátszó üveg.

Ellenőrzési rendszer
Két részből áll, formai ellenőrzésből és tartalmi ellenőrzésből. A formai ellenőrzés az alábbiakat vizsgálja: minden kérdésre válaszolt-e a megkérdezett, mennyire teljes az interjú – kell-e selejtezni, a visszaérkezett kérdőívek elegendőek-e, stb. A tartalmi ellenőrzés egyfajta logikai ellenőrzés, nem adtak-e egymásnak ellentmondó válaszokat az egyes kérdésekre a megkérdezettek, a számszerű adatok ellenőrzése, továbbugrási sémák ellenőrzése, stb.

Fókuszcsoport
Kvalitatív kutatási módszer, ahol csoportdiszkusszió során a különféle szempontok alapján rekrutált fogyasztók a csoportvezető (moderátor) irányítása mellett, kötetlen, félig-irányított beszélgetés keretében vitatják meg a téma különböző aspektusait. A moderátor (képzett kutató, gyakran: pszichológus, szociológus, közgazdász) guide alapján vezeti a beszélgetést, melyet későbbi elemzés céljából videóra rögzítenek. A csoportokban amennyiben a téma megkívánja, különféle kreatív módszereket is alkalmaznak (pl.: szimulált depriváció, brainstorming, kártyaválogatás, szerepjáték, asszociációk, rejtett válasz, mondatbefejezés,
kollázs, tervező teamek, stb.). A fókusz kutatás a hogyan/miért kérdésekre keres választ, a kapott eredmények nem számszerűsíthetők. A kutatási eredmények kiértékelése úgy történik, hogy a rögzített kép/hanganyag alapján szöveges átirat készül, és ez szolgál az alapjául a végleges elemzésnek. Az elemzést optimális esetben ugyanaz a személy végzi, aki a csoportokat moderálta. A kutatás célja alapvetően a csoporttagok olyan elképzeléseinek, motivációinak, hiedelmeinek felszínre hozása, melyek sokszor saját maguk előtt sem nyilvánvalók; ezen információk felismerése, értelmezése, strukturálása és rendszerbe szervezése adja meg a megbízó számára készülő elemzés alapját. A fókusz kutatás jelentőségét az utóbbi időben – elsősorban a fejlett angolszász piacokon – többen vitatták, ennek ellenére ma is az első számú kvalitatív kutatási módszernek számít világszerte.

Cégünk, a Forecast Research kutatója szerkeszti a Piackutatás blogot, ahol rendszeresen olvashat a piackutatás legfrissebb hazai és nemzetközi híreiről, trendjeiről. A nemzetközi kutatási sajtót is rendszeresen szemlézzük, többek között a Research-live, Brandrepublic, AdAge, Marketingweek, Research World, stb. legérdekesebb kutatási vonatkozású cikkei csak nálunk olvashatók magyar nyelven! Kattintson ide a legújabb hírekért: a Piackutatás blog legújabb hírei